Döntő csaták
Gold Boook Kiadó
Debrecen
A Második Világháború előtt a németek és a szovjetek éppen aláírták a Molotov-Ribbentrop paktumot Lengyelország felosztásáról. Az ezt követő fogadáson Molotov elvtársnak nagyon megtetszik a németek titkárnője, úgyhogy oda is ül mellé és tölt a hölgynek egy pohár pezsgőt. A hölgy elmosolyodik és megissza a pezsgőt. Molotov elvtárs megint tölt és megfogja a nő térdét.
A hölgy megint elmosolyodik és megissza a pezsgőt. Molotov elvtárs megint tölt egy kis pezsgőt és keze följebb csúszik a hölgy combján. A hölgy megint elmosolyodik, megissza a pezsgőt, majd odahajol Molotov elvtárshoz és a fülébe súgja
- A szeme se rebbenjen meg Molotov elvtárs, amikor a tökömhöz ér, nehogy lebuktasson! Szerjózsa vagyok az orosz hírszerzéstől
Szuggesztív, izgalmas, adatokban gazdag, pazar kiállású, informatív kötettel állunk szemben, amivel mostanában nem kényeztetett el bennünket a könyvkiadás. Bár pl. a Hajja Könyvkiadó már a második kötetét publikálja az ardenneki ütközetről, amiből kiderül a Halál százötven órája c. filmmel ellentétben, hogy a szövetségesek tudtak az utolsó nagy, német offenzíváról, addig az egyetemes történetet áttekintő munkanapjainkban nem született meg
.(Ami felveti a kérdést, hogy a szövetségesek valamit el akartak titkolni). A kérdés, hogy mit?
A könyv egy 14 éves számára is érthető, de olyan finomságok vannak benne, amiket nem tanítanak a Frunze, a West Point hadiakadémián, sem a Zrínyi Miklós nemzetvédelmi egyetemen.
Minden azért nem férhet el egy kötetben.
Ne keressük Don Juan lepantói ütközetét, a nándorfehérvári ütközetet. Sem a gigászok harcát, amit az antiszocialista realista, de ír-racionalista Timur Link vívott a Kapcarongy nevű kocsmában néhány rossz arcú, és kifejezetten rút arcú idegennel a pókerasztalon. A kabátujjába rejtett két ásszal, miközben a harmadik napon már annyira megfájdult a fejük a folyamatosan ivott enyhén üdítő alkoholos italoktól és szivaroktól, hogy nedves törölközőbe csavarták őket, ezért úgy néztek ki, mint enyhén ittas tuaregek, vagy más berber harcosok a sivatagban, akiknek elcsavargott a tevéjük, de már másodnapra elfelejtették a nevüket.
Felvételizik három diák. Bemegy az első, akinek hatalmas protekciója van. Megkérdezi a bizottság
- Mikor fejeződött be a második világháború?
- Hát talán a század közepe felé - mondja a felvételiző.
- Zseniális, fel van véve!
Bemegy a második jelentkező, akinek van egy kis protekciója. A kérdés ugyanaz
- Mikor fejeződött be a második világháború?
- 1945.
- Egy kicsit pontosabban esetleg?
- Valamikor tavasz vége felé, tán májusban.
- Rendben. Felvettük.
Bemegy a harmadik jelentkező, akinek egyáltalán nincs protekciója. A kérdés ugyanaz
- Mikor fejeződött be a II. világháború?
- Európában, 1945. május 6.-án lépett érvénybe a fegyverszünet, a japánok 1945 szeptemberében kapituláltak.
- Hmmm. Hány embert vesztett a Szovjetúnió?
- Huszonkétmillió-hétszázezer-százkettő.
- Hmmm. Név szerint?
Tartalomjegyzék:
-Szalamisz: Az athéniek Themisztoklész vezetésével legyőzik Xerxes perzsáit
-Gaugaméla/Arbela: Dareiosz veresége: Nagy Sándor benyomul Ázsiába
-Metearus és Záma: Róma legyőzi Karthágót
-A Teutoburgi erdő: A germánok legyőzik a rómaiakat
-Chalons-Sur-Marne: Attila hunjainak veresége
-Tours: Martell Károly legyőzi a mórokat
-Hastings, Hódító Vilmos
-Hattin Szarvai: Szaladin diadalma a keresztesek felett
-Liegnitz és Muhl: A mongolok hazatérnek, miután legyőzték Európát
-Az Aramada: Drake vereséget mér Medina flottájára
-Bécs ostroma: Jan Sobieski legyőzi az oszmán törököket
-Plassey és Quebec: a brit birodalom megalapozása keleten és nyugaton
-Yorktown: Az amerikai brit gyarmatok elvesztése
-Trafalgar:Nelson győzelme biztosítja, hogy napóleon végül elbukjon
-Vicksburg és Gettysburg: Az Únió nyeri meg az amerikai polgárháborút
-Tannenberg: A németek vereséget szenvednek az orosz seregekre
Nomonhan: A japán hadsereget legyőzi az orosz
-Az angliai csata: A Luftwaffe veresége megakadályozza Nagy Britannia német invázióját, az európai győzelem első jelei
-Szingapur és Malájföld: Japán tönkreveri a brit haderőt Ázsiában, a nyugati hatalomnak vége
-Midway szigete: A repülőgép-hordozók csatája, a japán offenzíva fordulópontja, az Egyesült Államok diadala
-Kurszk: Zsukov páncélos győzelme, Oroszország és a szövetségesek háborújának fordulópontja.
A könyv szerzője, célja szerint, azon fegyveres összecsapásoknak leírása volt, amelyek mélyreható hatást gyakoroltak a történelem menetének alakulására. A „döntő” jelző ebben az összefüggésben úgy definiálható, hogy az eseményekre(vagyis a hadjáratra azonnali hatást gyakorló, sőt lehetőség szerint egy háború végkifejlete szempontjából olyan jelentőséggel bíró, ami azt eldöntő jelentőségűnek tekinthető. A szerző szerint a „döntő+ nem mindig könnyen meghatározható. Például az a vereség, amelyet 1914-ben mértek a németek Tannenbergnél az oroszokra, nem hozta meg a győzelmet Németországnak az első világháborúban, de elvezetett a cári rezsim kommunizmusra cseréléséhez, katasztrofális következményekkel világszerte.
Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a világháború után. A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván.
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar, ha a hozzászólását jegyzőkönyvbe vennék-e.
- Á nem, nem kell. Csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
Megint kérdik, jegyzőkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja
- Nem kell, csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A román küldöttnek már vörös a feje! Üvöltve kifakad
- De hiszen akkor mi még itt sem voltunk!
Mire a magyar
- Na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe
Kerekes Tamás
A kiadó:
Huszonegy, történelmi fordulópontot jelentő csata időszerű újra áttekintése
– Szalamisztól (Kr. e. 480) a huszadik század néhány legfontosabb összecsapásáig.
Gondolatébresztő munka John Colvin sok szempont szerint válogatott példatára az emberi konfliktusok történetéből. Nemcsak a csaták egyéni szempontú kiválasztása buzdít vitára – például Waterloo helyett inkább Trafalgar, Sztálingrád nem, Kurszk viszont igen –, hanem a könyvben ismertetett, a maguk korában fordulópontot jelentő, fegyveres összecsapások együttesen éles aktualitással bírnak: döntő többségükben a Nyugat nem európaiak ellen viselt háborúit idézik, különösen az iszlámmal vívott küzdelmek.
A DÖNTŐ CSATÁK azt világítja meg, hogyan formálta civilizációnkat a hódítás és visszavonulás, a katonai győzelem és a vereség árapálya.
A háború olyan régi tartozéka az emberi életnek, mint maga a történelem, és gyakran játszott meghatározó szerepet. Mi tesz azonban „döntővé” egy szárazföldi vagy tengeri összecsapást?
A hadtörténész John Colvin számára az a körülmény, hogy annak következménye sokkal szélesebb skálán mérhető, mint az egyszerű győzelem vagy vereség, vagyis amikor a csata közvetlen befolyást gyakorol a történelem menetére.
Trafalgart választja Waterloo helyett, ugyanis ott pusztult el Napóleon tengeri hadereje, s ezzel nemcsak Nagy-Britannia invázióját sikerült megakadályozni, de a császár végső bukását is biztosította a Királyi Haditengerészet. Az oroszok 1914-es tannenbergi vereségét nem az első világháború általános menetére gyakorolt hatása miatt írja le, hanem azért, mert ezzel az összecsapással indult a kommunizmus hatalomra jutásához vezető folyamat, amely idővel világszerte katasztrofális következményekhez vezetett. Hasonlóképpen Szingapúr eleste 1942-ben nem egyszerűen a japán hódítás diadalaként jelentős, hanem mint az az esemény, amely egyértelműen jelezte Ázsia európai gyarmatosításának végét.
A SZERZŐ
John Colvin Tokióban született 1922-ben. Tanulmányait a dartmouthi Királyi Haditengerészeti Főiskolán fejezte be. Haditengerésztisztként végigszolgálta a második világháborút, majd 1951-ben diplomáciai szolgálatba lépett. Szolgált Oslóban, Bécsben, Kuala Lumpurban, Hanoiban és Ulánbátorban (őfelsége nagyköveteként), valamint Washingtonban. Utána a Chase Manhattan Bank állományában dolgozott, mielőtt teljesen az írásnak szentelte idejét. Kiadott munkái, cikkeken és recenziókon kívül: Twice Around the World (Kétszer a világ körül), Not Ordinary Men (Nem hétköznapi emberek), Volcano Under Snow (Vulkán a hó alatt), Lions of Judah (Júda oroszlánjai), Nomonhan. 2003 októberében hunyt el.