Templomos rejtélyek és titkok
Lionel és Patricia Fanthorpe
Gold Book Kiadó
Debrecen
A könyv igényes elemzései közt meghökkentő tények bukkannak fel. Nagy Sándor bevezeti a meritokráciát. A templomosok szellemi öröksége ugyanis nem avitt történelem. Az ötszög és benne a pentagramm (a templomosok vizuális metaforája -Kerekes Tamás) ihlette meg a Pentagon építőit is. A szerző eszköztárába beletartozik a számszimbolika is. Most tudtam meg, hogy a „11” a hermetikusok varázsszáma, maga a Csoda, mely túllépett a Törvényen, hisz ebből ered a transzcendens szavunk is, nehogy valaki a szóetimológiát hiányolja. A könyv összefüggéseket keres a régi hermetikus tanítások és a hagyományos arthuri lovagiasság között. Ezeket az összefüggéseket más kutatók munkájában a recenzens eleddig nem olvashatta. És lám, lám, az egyik illusztráción láthatjuk mi is a jellegzetes temlomoskeresztet Sir Galahad pajzsán. A harmadik fejezetben kap helyet a templomosok és a Meroving-dinasztia izgalmas kapcsolatának felvázolása.
Egy eleddig ismeretlen szemantikai tartománnyal indít, ami nem más, mint a kvinotaurusz.
A kvinotaurusz pikáns tengeri kalandja
Feltehetően a csillagokból érkeztek. Ám, amikor a frankok hosszú hajú királya( Clodius) feleségül vette Türingiai Basina hercegnőt, az úszni ment a Földközi tengerbe , és ott a kvinotaurusz nevű kreatúra és entitás a szóbeszéd szerint az ifjú feleséget vagy elcsábította, vagy megerőszakolta. Jóllehet ez mindegy is a végeredmény számára, de az már korántsem, hogy mivel a lény genetikai anyaga titokzatos módon behatolt az édesanyja méhében fejlődő , magzatba, Meroveusba, ily módon a legenda szerint KÉT APJA VOLT.(Ilyet még nem pipáltam- Kerekes Tamás)
Templomos az egész világ- Tannhäuser mázlija
A legenda szerint az illető egyszerre volt lovag és vándorénekes, és kapcsolatban állhatott az ősi templomos tradíciókkal. Álmában megigézve követte a neki megjelenő Vénusz istennőt. Egy barlangba követte őt, és a következő hét évben olyan gyönyörökben volt része, mely földi halandónak eleddig nem jutott ki. Aztán észbe kap, hogy ő elsősorban Krisztus lovagja és hazalovagol. Meg akarta gyónni a hét évét, de a pap elborzadva elutasította a kérést. Az egyik egyházi méltóságtól a másikig haladt. Püspökök, bíborosok, érsekek utasították el. Még a pápa is nemet mondott, sőt állította, hogy pásztorbotja hamarabb hajt levelet, minthogy az eltévelyedett lovag megbocsátást nyerhetne. A sorsába beletörődött lovag visszatért a bűnök érzéki barlangjába, beletörődvén sorsába. Ám három nappal később a pápa pásztorbotja kirügyezett. A Szentatya gyorsan futárt menesztett, hogy visszahívja, ám mire a küldönc Türingiába ért, már nem érte el, feltehetően még most is ott van.
A híres smaragdtáblákban a szerző titkos kódot lát. Szuggesztív előadásmódjában történelmi rejtélyek egyszerűsödnek le letisztult hipotézisek formájában az olvasó számára. Ezek szerint a paratemplomos őrzők tisztában voltak Hermész Triszmegisztosz 13 titkos tantételével. A vikingektől a hindu közmondásokig bezáróan mindent számontart, elemez.
Összefüggéseket fedez fel és talál meg. Az általa elemzett aforizmák tantételei morális és etikai közösséget hoztak létre. Noha a kötet tematikája a templomosok kulturális szerepköre, az irányzatnak a rózsakeresztes mozgalommal való érintkezése is helyet kap a könyvben. Noha a könyv alcíme szerint a kötet a da Vinci kód történelmi háttere-ennél sokkal, de sokkal többet kapunk.
Ízelítőül: Nagy Sándor, mint templomos titkok őrzője. A templomosok jeruzsálemi küldetése. A templomosok és Septimania titkai. A templomosok és János pap rejtélye. Szerepel benne a trúbadúrok és a templomosok kapcsolatának feltérképezése (Erről sem olvashattam eddig -Kerekes Tamás). Szó esik a templomosokról, és a Fekete Madonnák rejtélyéről, Salamon és Sába misztériumáról. Külön fejezet tárgyalja Nagy Károly esetleges templomos hagyományőrző szerepét. Művészettörténészek és Dan Brown hívők számára kötelező a templomosok és a művészek titkos kódjait tárgyaló fejezet. Természetesen Leonardo önálló fejezetet kap. Aztán követhetjük a templomosok útját Kanadába és az USA-ba, Oak Island-re.
És az utolsó négy fejezet még mindig tartogat meglepetéseket:
-Templomos kódok, titkosírások, szimbólumok, és a „jelentés jelentései.
-Az öt nagy templomos rejtély
-A templomosok és egyéb titkos társaságok misztériumai
-További, különböző templomos rejtélyek.
Mivel magyarul olvasok csak megfelelő szinten, ezért az „egyház katonái”-ról, arról a militáns egyházi csoportról, mely azért jött létre, hogy megvédje Jeruzsálemet a hasonlóképp militáns szaracénokról, spirituális és a későbbi történelmet is befolyásoló szerepköréről még nem olvastam ilyen erudícióval megáldott összefoglaló munkát.
Kerekes Tamás
A kiadó
A Templomos rejtélyek és titkok mélységeiben vizsgálja ennek az enigmatikus rendnek évszázadokon átívelő történelmét, és számos olyan kérdésre keres választ, amit Dan Brown tett fel A Da Vinci-kód című bestsellerében. Vajon hány templomos titkot ismert Leonardo da Vinci, és mi jelent meg mindebből – még ha rejtett formában is – a jegyzetei között és a műalkotásaiban?
A templomos lovagok eredete sokkal régebbre nyúlik vissza a XII. századi közel-keleti kalandozásaiknál. Ők nagyon jól tudták: ősi titkok várják, hogy ismét felfedezzék őket, és új életet leheljenek beléjük. Bonyolult, szövevényes rejtjeleket alkottak – és megfejtették azokat a kódokat, amelyeket még a távoli múltban hoztak létre elődeink.
A középkori trubadúrok és vándorénekesek csaknem bizonyosan ismerték ezeket a templomos kódokat. Könnyen lehet, hogy egyik legkedveltebb daluk, a Roland-ének is ilyen titkos üzeneteket hordoz. A skóciai Rosslyn-kápolnában elrejtett egyéb templomos szimbólumok mellett többek között zenei kódok és titkosírások is láthatók.
A templomos misztériumok közé tartoznak továbbá Salamon és Sába titkai, valamint az etiópiai hit, miszerint az ő gyermekük hozta a Szent Frigyládát Jeruzsálemből Akszúmba, ahol azt azóta is szigorúan őrzik. A Fekete Madonnák kultusza pedig újabb példája a nagy templomos titkoknak, amelyekre e könyv választ keres.
Előre, keresztény katonák,
Meneteljünk a háborúba,
Jézus keresztje
Előttünk jár!
A himnuszt a jelek szerint eredetileg egy ártalmatlan, rutinszerű vasárnapi iskolai felvonulás számára írta Sabine Baring Gould, azonban katonásan hangzó szavainak és remek dallamának köszönhetően könnyen lehetett adoptálni katonai indulóként az egyházi harcos keresztények számára szerte a világon. Mint láttuk, léteznek kivételesen nagy szeretetre képes keresztények; és vannak más, hatalmas intellektussal megáldott személyek, akik ragyogó érvelési képessége támaszt nyújt a többiek olykor megingó, elgyengülő hitének. Mindannyian igyekszenek a saját tehetségükkel, égi adományukkal és temperamentumukkal Istent és embertársaikat szolgálni. És mindig ott lesznek velük vállvetve a tettek emberei (és asszonyai), a hitükben szilárd keresztények – azok, akiket a régi ima szavaival hajlamosak vagyunk „az egyház katonái”-nak hívni. Az efféle határozott, erélyes keresztények – bölcsen, vagy épp oktalanul – mindig készek kiállni, és harcolni a hitükért vagy a szívüknek drága ügyekért. Ilyenek voltak, és kétségtelenül ma is ilyenek a templomosok is. Ők eredetileg azért egyesültek szervezetté, hogy megvédjék Jeruzsálemet a hasonlóképpen militáns szaracénok inváziójától, és hogy biztosítsák, valamint fenntartsák a világ szent helyeihez való szabad eljutást. A templomosok alkották Szent János lovagjainak és a keresztes hadjáratoknak spirituális, szellemi vezető elitjét. Aktív részét képezték a kicsiny keresztény csapatnak, amely 1565-ben megvédte Máltát Nagy Szulejmán hatalmas flottája és serege ellen. A hit harcosai voltak ők – bármi áron és bármilyen esélyek ellen.
A SZERZŐ(K)RŐL
Lionel Fanthorpe a Felekezetközi Templomos Egyház érseke és világi elöljárója, valamint a rend lovagi parancsnoka volt – szerzőtársa, Patricia pedig Dame Commander, vagyis parancsnoknői tisztet töltött be. A szerzők rendbéli státusa tette lehetővé, hogy – bennfentesként – egyedülálló tudással és hozzáértéssel írjanak ezekről az ősi, érdekfeszítő templomos kódokról és misztériumokról.