Alan Dean Foster: Transfomers
A múlt árnyai
Gold Book Könyvkiadó
Az Északi-sarkvidék jégtakarója alatt rábukkantak egy hatalmas, nyilvánvalóan földön kívüli gépezetre. Fejlett technológiája mellett eltörpül az emberi technika, s titkainak megfejtése évezredekkel előrelendíti az amerikai tudomány fejlődését. A rejtélyes gépezet eredetének kutatása során egy titkos kormányügynökség veszélyes felfedezőútra küldi a Ghost I űrhajót és legénységét. Amikor váratlan működési rendellenesség miatt a Ghost I az ismeretlen űr kifürkészhetetlen mélységeibe kerül, a hajó vészjelzése eljut ahhoz az idegen fajhoz, amit a földi legénység keres: az Autobotokhoz. A gigantikus géplények szintén keresnek valamit: a Létszikrát, a szülőbolygójuk, a Cybertron megmentéséhez szükséges eszközt. Ám nincsenek egyedül. Az Álcák, az Autobotok brutális ellenségei saját gonosz céljaik megvalósításához akarják a Létszikrát. Az ősi ellenségek ismét találkoznak, s minden készen áll a végső, nagy csatához, amiben egyetlen cél hajtja a feleket: az ellenség totális megsemmisítés
Részlet egy interjúból:
„Az idei nyár legnagyobb filmjei közül hármat is ön ültetett át regénybe. Melyik jelentette a legnagyobb kihívást?
Azt kell mondjam, a Transformers, mert az egy közvetlen folytatás. Minden folytatásnál, legyen az könyvé vagy filmé, számolni kell némi hátránnyal, mert a közönség már ismeri a legfőbb karaktereket, és nehéz új dolgokkal meglepni őket velük kapcsolatban.”(sfportal.hu)
A kiadó:
Az első kapcsolatfelvétel idegen értelemmel.
Az utolsó szó egy galaktikus háborúban.
A történet, amit mindenkinek ismernie kell – mielőtt a Transformers megjelenik a nagy vásznon!
Az Északi-sarkvidék jégtakarója alatt rábukkantak egy hatalmas, nyilvánvalóan földön kívüli eredetű gépezetre. Fejlett technológiája mellett eltörpül az emberi technika, s titkainak megfejtése évezredekkel előrelendíti az amerikai tudomány fejlődését. A rejtélyes gépezet eredetének kutatása során egy titkos kormányügynökség veszélyes felfedezőútra küldi a Ghost I űrhajót és legénységét.
Amikor váratlan működési rendellenesség miatt a Ghost I az ismeretlen űr kifürkészhetetlen mélységeibe kerül, a hajó vészjelzése eljut ahhoz az idegen fajhoz, amit a földi legénység keres: az Autobotokhoz. A gigantikus géplények szintén keresnek valamit: a Létszikrát, a szülőbolygójuk, a Cybertron megmentéséhez szükséges eszközt. Ám nincsenek egyedül. Az Álcák, az Autobotok brutális ellenségei saját gonosz céljaik megvalósításához akarják a Létszikrát. Az ősi ellenségek ismét találkoznak, s minden készen áll a végső, nagy csatához, amiben egyetlen cél hajtja a feleket: az ellenség totális megsemmisítése.
A szerző igazi nagyágyú:
Alan Dean Foster ugyan New Yorkban született, de Los Angelesben nőtt fel. 1969-ben fejezte be tanulmányait, politikatudományból, és filmes képzőművészetből szerzett diplomát. Majd egy kisebb reklámügynökségnél szövegíróként helyezkedett el. 1968-tól kezdett novellákat írni különböző magazinoknak. Első megjelent írása egy H. P. Lovecraft stílusában írt levélnovella, amelyet August Derleth vásárolt meg, és publikálta saját fél évente megjelenő magazinjában, a The Arkham Kollektor-ban. Közben otthagyta állását. Első regényét (The Tar-Aiym Krang) 1972-ben adta ki, amelyet sok humoros, néha pedig megrendítő és szívbemarkoló novella, regény, és publicisztika követett. Állandó rendszerességgel jelentek meg írásai minden fontosabb SF magazinban, melyekben több ízben nyerte el az év legjobbja címet.Az 1970-es évek végére már elismert író volt.
Filmes korszaka [szerkesztés]
George Lucas is fekérte a Csillagok háborúja regényváltozatának megírására (Egyesek szerint Fosternek a történet kialakításában is szerepe volt). Bár ez nem Foster nevén jelent meg, később azért írt még a Star Wars univerzumban játszódó regényt saját néven is. Forgatókönyvíró ként köze volt még az első Star Trek-film, a Csillagösvény történetének kialakításához, és ő írta A nyolcadik utas: a Halál, illetve az Alien trilógia további két részéből készült filmregényt. Ő a szerzője John Carpenter kevésbé ismert, A dolog című filmklasszikusának regényváltozatának is. Foster a számítógépes játékok világából is merített ihletet, a Telarium Corporation (akkori nevén Thrilium) játékfejlesztő cég Shadowkeep című játékából írta meg azonos című regényét. A játék születését mindvégig figyelemmel kísérte. Erről így nyilatkozott:
„Mindenki úgy tekint a számítógépre, mint egy eszközre, holott az nem egy eszköz, hanem egy kapu. Kapu egy másik világra, egy olyan világra, melynek peremvidékeit csak most kezdjük felfedezni”.
Újabb művei közt szerepel a Transformers című film regényváltozata.
Magyar nyelven megjelent regényei
A nyolcadik utas: a Halál (Alien, 1979)
A fekete lyuk (The Black Hole, 1979)
Kristálykönnyek (Nor Cristal Tears, 1982)
A dolog (The Thing, 1982)
Mostohámnak (For Love Of Mother-not, a fordítás a Severn House 1983 évi kiadása alapján készült)
Ítélet (Sentenced to Prism, 1985)
A bolygó neve: Halál
A végső megoldás: Halál
Az utolsó csillgharcos
Kiberrítus (Cyber Way, 1990)
Cat-alysator (Cat-a-Lyst, 1991)
STARWARS-Erőpróba
Az út végén a halál
Elfelejtett űrhajó (Codgerscape, 1992)
Lala, a hulla (Jed the Dead, 1999)
Transformers
Transformers, a múlt árnyai (Ghost of Yesterday, 2007)
A SZERZŐ
Alan Dean Foster számos műfajban alkotott, a hard science fictiontől kezdve a fantasyn, horroron, krimin, westernen, történelmi regényen át egészen a szépirodalomig. Ő a New York Times bestsellerlistájára is felkerült Star Wars: The Approaching Storm és a népszerű Pip & Flinx regények írója. Számos film regényváltozatának elkészítése fűződik a nevéhez: Csillagok háborúja, A nyolcadik utas: a Halál sorozat első három része és az Alien Nation (Földönkívüli zsaru). A Cyber Way című regénye 1990-ben elnyerte a Southwest Book Award for Fictiont – elsőként a science fiction témájában. Foster és felesége, JoAnn Oxley az arizonai Prescottban élnek. A házuk egy XIX. századi bányászbordély bontott tégláiból épült. Jelenleg több új regényen és médiaprojekten dolgozik.
Először képregény formájában létezett az epikai ötlet.
Mint más heroikus képregényt, ezt is filmre vitték
Mivel a mai digitális technológia már nem ismer határokat, arról
nem is beszélve, hogy az elektronikus jeleknek nincsenek allűrjei, mindig dolgoznak, és ritkán hibáznak. (www.papirusz.hu). A dolog aztán váratlan fordulatot vett, amilyet szerintem a magyar irodalomban még csak Dobai Péter tudott felmutatni. Ő ugyanis a Redl ezredes forgatókönyve után, mely filmmel Szabó Istvánnal együtt számos díjat bezsebeltek, megírta a saját forgatókönyvéből a regényt. A Transformers esetében is erről van szó. (Kerekes Tamás)
Akik ismerik, azok tudják, hogy a Transformers egy komplett univerzumot jelent
, kidolgozott istenekkel, hőseposzokkal, közöttünk járó hősökkel
,és azok ellenpólusaival, a gonosz Álcákkal, akik micsoda
meglepetés, az univerzum meghódítását tűzték ki célul.
Ezen cél elérésében próbálják őket megakadályozni a jó
Autobotok, akiket a legerősebb és legbölcsebb robot, Optimus Fővezér
vezet.
Az egész konfliktust a Létszikra okozza, ami hatalmas erővel rendelkezik
és ezzel az erővel próbálják a gonosz mechanoidok lezárni a több
ezer éve folyó küzdelmüket, és egyben átvenni a hatalmat
minden felett.
A könyv egy apró epizódja a nagy játszmának, az emberek első
lépését mutatja be, amelyet az idegen technológia kriptográfiai elemzésének
segítségével tesznek.
Eközben megtörténik az első kapcsolatfelvétel, amelyben az idegenek
ráismernek saját technológiájukra, és gyanakodni kezdenek, hogy
a kis szénláncalapúaknak köze lehet a régóta keresett főgonoszhoz
, Megatronhoz.
Szerencsére a robotoknak is vannak ambícióik és vágyaik, amik nem
könnyítik meg az önző Álcák dolgát, így talán lehet esélye
az emberiségnek.
A történet magvát azon manapság már kicsit ódivatúnak szánt
dolgok adják, mint hivatástudat, hősiesség, barátság, bajtársiasság
Szerencsére sokan vannak manapság, akik ha máshol nem is,
legalább egy-egy történet erejéig szeretnek kiszállni a pénzt
fialó mókuskerékből, és elképzelni, milyen lenne egy olyan világban
élni, ahol nem a pénz mozgat mindent és mindenkit.(Gulyás Attila)