2009. 11. 25.
A naplóíró Márai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

A száműzetés végtelensége

Helikon Kiadó

 

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes – a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag „kínosabb” feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

 

 

 

 

 

 

Naplója szerint sokat olvas. Szerzői: Gide, Santayana, Toynbee, Arany,

Vörösmarty, a titokzatos versek írója, a Biblia. Anyjától Rómán keresztül

 kap levelet. A magyar irodalmat, a magyar nyelvet egyre közelebb érzi

 magához, a magyarokat egyre messzebb. Az éjjeli hóesésben nyugtalanul

 alszik Amerikában, valami megfoghatatlan hiányzik. Naplót ír.

 Diagnosztizál. Még nem sejti, hogy életének hosszú, hátralevő részét

 emigrációban fogja eltölteni. Honvágyat érez Európa után, mely számára

 nincs többé. Egyre jobban hiányzik a haza: "Otthon Leányfalu volt a

legjobb. A kert, az illatok, az út Tahi felé, az édesség a levegőben, a

 gyümölcsök, a Nyerges télen, havas lejtőivel. Néhány téli és tavaszi

 reggel. Ez volt a legjobb." Egy évvel megérkezése után döbben rá. "A

 hazátlanság kezd számomra világméreteket ölteni. Már nem tudok egyetlen

 helyet, élethelyzetet sem, ahol otthon érezném magam - Magyarország

 életérzés szempontjából éppen olyan idegenné változott, mint Amerika vagy

 Ausztrália. Talán a tenger

 Emlékszem Szomory Dezső Párizsi regényében arra a részletre, amikor a 16

 évet francia száműzetésben hazájától távol töltő író zokogva szalad az

utcára attól félvén, hogy elfelejt magyarul. Mert íróként országot,

nyelvet elhagyni sokszorosan gyötrelmesebb. A hazai Márai-kutatás  dinamikusan fejlődik. Mészáros Tibor Márai-bibliográfiája 11 880 tételt

 tartalmaz, tehát mindazt, amit Márai Sándor (1900-1989) hosszú élete során

különböző nyelveken alkotott, s mindaz, amit róla a legkülönbözőbb

 könyvekben, újságokban leírtak. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a

 naplóírásra tudatosan készülő író életművének feltáratlan részét máig

 kiadatlan naplói és rádiós jegyzetei teszik ki. És az interjúkat tudatosan

 visszautasító alkalmi megnyilvánulásai, melyet a magyar Helikon Kiadó tesz

 teljesebbé szorgalmas gyűjtőmunkájával.

 

Az amerikai életforma kritikusa

 

 Az újonnan helyet kereső Márai a kultúra felől közelíti befogadó nemzetét.

 A rádiók és televíziók műsorát szegényesnek találja, de a zenei műsorokat

 igényesnek. Úgy véli, hogy az átlag amerikai számára a nemiségben olyan

titkok és lehetőségek vannak, mint a betörésben, a rablásban, a

 gyilkosságban. Bomlási tüneteket észlel. Nagyon hiányzik neki az olvasók

 Európában megszokott cinkossága. Úgy véli, az USA feltalálta az írók

 nélküli irodalmat. Nem találja a kapcsolatot a kinti kiszakadtakkal. Az

emigrációs magyarsággal - szerinte - nem lehet semmilyen kapcsolatot

 fenntartani, legfeljebb a betegápoló kapcsolatát, de bizonyos, hogy egy

 járványkórházban, s az emigráció járványkórház, az ápolók éppen olyan

 betegek, mint a fertőzöttek. A Nyugat aktázva, személytelenül pusztítja az

 egyéniséget. Amerika pedig elbukott végzetesen, mégpedig az emberi

 méltóság megbecsülésében.

 

 Márai alkotja meg alighanem nyitófejezetét médiakritika szerkezetéről:

 "Délben tizenegykor kezdi mutatni a televíziós készülék Eisenhower elnöki

beiktatásának washingtoni műsorszámait, s éjfélkor végez a mutogatással.

 Az emberi történelemben ez az első alkalom, amikor egy világeseményt a

 kortárs a cselekmény pillanatában szobájából, karosszékben nézhet.

 Valószínű, hogy egy napon így mutatják majd be a világ végét. A moderátor

 két szappanpora-reklám közt figyelmezteti a Channel-4 nézőit, hogy a

 világvége következik. Ez most már nem lehetetlen."

 

Halotti beszéd - prózában

 

 

 "Névjegyet akarok csináltatni: két nyomdában járok, de mindenütt

 elutasítanak, mert a nyomdásznak nincs Ékezete. De ez a két ékezet,

 nevemnek ez a két ékezete, ez én vagyok, ez az enyém. Azért nem mondok le

 az ékezetről, s tovább keresek New Yorkban egy kézinyomdát, mely

 elvállalja, hogy a nevem ékezetes legyen. Ezt a két ékezetet meg kell

 mentenem, mert a személyiségemet meg kell itt mentenem. Ékezet nélkül nem

 vagyok én."

Az egyszemélyes emigrációban eltelt hosszú éveket, a legendás Candidus, Ulisses alakját-tehát a külföldön élő, rádión keresztül publikáló író

 alakját- a Helikon Kiadó teszi teljessé . kötetével.

 

Kerekes Tamás

 

„Már eddig is túl sok ember halt bele,

hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”

Magyar Irodalom Rt.

www.marlonbrandy.nolblog.hu

thomaskerekes@msn.com

 

 

Márai Sándor: A teljes Napló

1952-53

Helikon Kiadó


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés