A száműzetés végtelensége
Helikon Kiadó
Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes – a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag „kínosabb” feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.
Naplója szerint sokat olvas. Szerzői: Gide, Santayana, Toynbee, Arany,
Vörösmarty, a titokzatos versek írója, a Biblia. Anyjától Rómán keresztül
kap levelet. A magyar irodalmat, a magyar nyelvet egyre közelebb érzi
magához, a magyarokat egyre messzebb. Az éjjeli hóesésben nyugtalanul
alszik Amerikában, valami megfoghatatlan hiányzik. Naplót ír.
Diagnosztizál. Még nem sejti, hogy életének hosszú, hátralevő részét
emigrációban fogja eltölteni. Honvágyat érez Európa után, mely számára
nincs többé. Egyre jobban hiányzik a haza: "Otthon Leányfalu volt a
legjobb. A kert, az illatok, az út Tahi felé, az édesség a levegőben, a
gyümölcsök, a Nyerges télen, havas lejtőivel. Néhány téli és tavaszi
reggel. Ez volt a legjobb." Egy évvel megérkezése után döbben rá. "A
hazátlanság kezd számomra világméreteket ölteni. Már nem tudok egyetlen
helyet, élethelyzetet sem, ahol otthon érezném magam - Magyarország
életérzés szempontjából éppen olyan idegenné változott, mint Amerika vagy
Ausztrália. Talán a tenger
Emlékszem Szomory Dezső Párizsi regényében arra a részletre, amikor a 16
évet francia száműzetésben hazájától távol töltő író zokogva szalad az
utcára attól félvén, hogy elfelejt magyarul. Mert íróként országot,
nyelvet elhagyni sokszorosan gyötrelmesebb. A hazai Márai-kutatás dinamikusan fejlődik. Mészáros Tibor Márai-bibliográfiája 11 880 tételt
tartalmaz, tehát mindazt, amit Márai Sándor (1900-1989) hosszú élete során
különböző nyelveken alkotott, s mindaz, amit róla a legkülönbözőbb
könyvekben, újságokban leírtak. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a
naplóírásra tudatosan készülő író életművének feltáratlan részét máig
kiadatlan naplói és rádiós jegyzetei teszik ki. És az interjúkat tudatosan
visszautasító alkalmi megnyilvánulásai, melyet a magyar Helikon Kiadó tesz
teljesebbé szorgalmas gyűjtőmunkájával.
Az amerikai életforma kritikusa
Az újonnan helyet kereső Márai a kultúra felől közelíti befogadó nemzetét.
A rádiók és televíziók műsorát szegényesnek találja, de a zenei műsorokat
igényesnek. Úgy véli, hogy az átlag amerikai számára a nemiségben olyan
titkok és lehetőségek vannak, mint a betörésben, a rablásban, a
gyilkosságban. Bomlási tüneteket észlel. Nagyon hiányzik neki az olvasók
Európában megszokott cinkossága. Úgy véli, az USA feltalálta az írók
nélküli irodalmat. Nem találja a kapcsolatot a kinti kiszakadtakkal. Az
emigrációs magyarsággal - szerinte - nem lehet semmilyen kapcsolatot
fenntartani, legfeljebb a betegápoló kapcsolatát, de bizonyos, hogy egy
járványkórházban, s az emigráció járványkórház, az ápolók éppen olyan
betegek, mint a fertőzöttek. A Nyugat aktázva, személytelenül pusztítja az
egyéniséget. Amerika pedig elbukott végzetesen, mégpedig az emberi
méltóság megbecsülésében.
Márai alkotja meg alighanem nyitófejezetét médiakritika szerkezetéről:
"Délben tizenegykor kezdi mutatni a televíziós készülék Eisenhower elnöki
beiktatásának washingtoni műsorszámait, s éjfélkor végez a mutogatással.
Az emberi történelemben ez az első alkalom, amikor egy világeseményt a
kortárs a cselekmény pillanatában szobájából, karosszékben nézhet.
Valószínű, hogy egy napon így mutatják majd be a világ végét. A moderátor
két szappanpora-reklám közt figyelmezteti a Channel-4 nézőit, hogy a
világvége következik. Ez most már nem lehetetlen."
Halotti beszéd - prózában
"Névjegyet akarok csináltatni: két nyomdában járok, de mindenütt
elutasítanak, mert a nyomdásznak nincs Ékezete. De ez a két ékezet,
nevemnek ez a két ékezete, ez én vagyok, ez az enyém. Azért nem mondok le
az ékezetről, s tovább keresek New Yorkban egy kézinyomdát, mely
elvállalja, hogy a nevem ékezetes legyen. Ezt a két ékezetet meg kell
mentenem, mert a személyiségemet meg kell itt mentenem. Ékezet nélkül nem
vagyok én."
Az egyszemélyes emigrációban eltelt hosszú éveket, a legendás Candidus, Ulisses alakját-tehát a külföldön élő, rádión keresztül publikáló író
alakját- a Helikon Kiadó teszi teljessé . kötetével.
Kerekes Tamás
„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.
Márai Sándor: A teljes Napló
1952-53
Helikon Kiadó