Makkai Ádám:
Jézus és a démonok imája
Kányádi Sándornak
70. születésnapja alkalmából
…És akkor a démonok meglátván az Úr Jézust
felismerék, hogy Ő az Istennek Fia, a Megváltó,
eszelősen rohanni kezdének,
karjaikkal vadul hadonászván és köpdösvén,
eltorzult arccal és iszonyú hangokon visítton-sivítvást
ekként rikoltozának:
„…mert hogy mostantól mindörökké
a gyilkosoké és a terroristáké minden ország, a hatalom
és a dicsőség az uzsorabankároké, soha senki embernek
fiát a Gonosztól meg ne szabadíthassa!
Dühöngjön-dübörögjön hát a kísértés –
mi visszük ebbe az embert!
Mivel senki soha senkinek semmit
megbocsátani nem tud, hát ne is akarjon,
s ne legyen sem földi sem földöntúli hatalom,
mely megbocsáthatna az embereknek!
A mindennapi kenyérmorzsát az irigység, a dögvész,
a nemzeti, faji és osztályharc kereszttüzében
a gyűlölet potyogtassa véres sárba a koldus gyermekek kezéből!
A földön csakis a kétarcú Sátán, Lucifer és Ahrimán
akarata érvényesülhessen – mint ahogyan a mennyekben
se valósuljon soha meg az átkozott Isten akarata!
Őnéki nincsen országa, el tehát sose jöjjön,
káromkodásra tanítjuk vele az embert,
mert Őistensége már régesrég kihalt a mennyekből,
ahol nincs is, nem is lesz, és sosem is létezett,
mert mindenki elfelejtette Arkangyalaival egyetemben…”
Befejezvén a Hegyi Beszédet, meghallá ezt akkor az Úr Jézus,
Istennek Fia, A Megváltó, és ahogy szeliden lépdesne
göröngyről göröngyre, iszonytól émelyeg vala, lávaként dőlt a könnye.
Fekete tölcsérként örvénylett, zúgott a káosz:
„Ezt kell most megfordítani!” – így szólt hát magához,
„ezt kell most beszívni, megemészteni s átfordítani valóra,
lenyelni a vihart s átgyúrni szellemi-lelki ennivalóra,
hogy élhessen az ember!
Démon-ködöt kell falnom csonttörő kínok közt…
Keresztfán… tudom, hogy meg kell halnom…
Keserű ez a pohár – bár elmúlna! – Atyám! Súgom és ordítom:
Sátánnak imáját én most megfordítom!”
És elhagyván a zajongva zsongó népet tovább méne,
feljebb a dombtetőre, tekintete izzott, zihált a tüdeje,
majd lerogyván egy fekete palakőre,
s bár még mindegyre a démonok káromló imáját hallá,
csendesen megszólalt, s renge a domb míg vallá:
„Teremtő Szent Szellem! Mi Atyánk! Az Ige,
ki lakozol Mennyekben, Napokon, Holdakon a földekig le,
legyen a Te Neved szentség, szakramentum,
hitbéli megtérés, teremtő momentum!
Valósuljon meg a Te világod rendje,
Terved fénye süssön rá az emberekre!
Akarjuk akarni, amit Te gondoltál,
s ne éreznők soha, hogy mily messze volnál!
Legyen egy-ugyanaz, amit „fent” és „lent” látsz,
teremtett világod sátra: székesegyház!
Adj kenyeret hozzá, napról-napra élnünk,
testünk épségéért hogy ne kelljen félnünk.
Amit mi elrontánk, kérünk, úgy írd jóvá,
mint mi a másokét – lerótt kegy-adóvá…
Lásd, könnyű az embert kísértésbe vinni –
szabadíts meg ettől s taníts Benned hinni!
Ahrimán-Lucifer-Sátánt kötnéd fékre,
Szabadíts meg, Isten, a gonosztól végre!
Tiéd minden ország, hatalom s dicsőség –
örök Ámen-t zeng az angyali díszőrség…”
Le is fordíttaték mindenféle nyelvre
amit az Úr Jézus felmonda a hegyre.
Arameus, görög, latinul vulgáta,
– emberi agyalás százszor átmunkálta –
volt katolikus és protestáns verzió,
teológus viták: mindez, mondd, mire jó?
Krisztus Miatyánkján bármilyen is a rag,
ez „Fekete Lyukon” átszűrt anti-anyag,
azaz Szent Varázslat – hadd ne értse tömeg –
földi halálunkon átszűrt szellem-szöveg.
Így lőn a Megváltó szókkal szenvedése
sátánfi világunk újjáteremtése.
Szentendre, 1998, Halottak napja
--------------------------------------------------------------------------------
Egy ember, akit nem tudtak elhallgatatni
Több mint fél évszázad termését tartja kezében az olvasó, 1952-től 2005-ig. A szerző '56-ban menekült nyugatra, s Amerikában kötött ki. Diplomáit a Harvard (B.A), majd a Yale egyetemen (M.A., PH.D.) szerezte. 1974 óta az általános nyelvészet öt kontinensen ismert professzora, szótáríró, folyóiratalapító főszerkesztő, és két 1300 oldalas angol nyelvű, valamint egy 1000 oldalas magyar költészeti antológia szerkesztője.
Erdélyi református papok, írók és jogászok leszármazottja, Makkai Ádám tízéves kora óta ír verseket. Költészetét rendkívüli formakultúra és nyelvi leleményesség jellemzi; nem egyszer "szabadszájú Babits"-ként emlegették.
Mélységes Istenbe vetett hit a mozgató ereje, de világnézetét egyetlen egyház sem befolyásolta annyira, mint Rudolf Steiner antropozófiája, melyet Török Sándor közvetítésével ismert meg még 1956 elott, s melyet azóta is aktívan követ prózaíró, költő és ikonfestő feleségével, Arany Ágnessel.
Az elmúlt évtizedek alatt külföldi és hazai fogadtatásáról Neményi László idézetekben bővelkedő zárótanulmánya ("Tekintélyromboló forradalmiság és hagyománytisztelet Makkai Ádám költészetében") nyújt hiteles képet.
Ez a kötet egyszerre ünnepli 70. születésnapját és fél évszázados írói jubileumát. Könyvei Magyarországon "zárolt anyag"-nak minősültek egészen 1989-1990-ig
összeállítzotta
Kerekes Tamás
Makkai Ádám
Jézus és a démonok imája
- összegyűjtött versek (1952-2005)
Tinta kiadó, Budapest, 2005
A Chicagóban élő, kozmopolita, de magyarságát mélyen megélő nyelvész, költő, Makkai Ádám hetvenedik születésnapjára, fél évszázados írói jubileumát ünnepelve jelent meg verseinek gyűjteményes kiadása. Az idehaza sokak számára ismeretlen, emigránsnak számító szerző munkássága előtt tisztelgő kötetben az 1952 és 2005 között született versei találhatók, így tartalmazza a Magyarországon korábban megjelent műveit is. A címadó Jézus és a démonok imája című ciklus kivételével (amelyben 1989-től 2004-ig terjed aversek keletkezési dátuma) időrendi sorrendben találjuk az egyes köteteket: Szomj és ecet (1956); K2 = 13 [Ká a négyzeten egyenlő tizenhárommal] (1967); Cantio Nocturna Peregrini (1996); Petőfi Sándor halála után írott költeményei (2002); Az erő (2002). Makkai verseit olvasva meggyőződhetünk, mennyire otthon van nyelvünk legtisztább művészi rétegeiben. Költészetét rendkívüli formakultúra és nyelvi leleményesség jellemzi; nem egyszer szabadszájú Babits-ként emlegették. Mélységes Istenbe vetett hit a mozgató ereje, de világnézetét egyetlen egyház sem befolyásolta annyira, mint Rudolf Steiner antropozófiája - áll a fülszöveg ismertetőjében. Az elmúlt évtizedekben keletkezett kritikákat, Makkai Ádám külföldi és hazai fogadtatását tekinti át Neményi László idézetekben bővelkedő zárótanulmányában ("Tekintélyromboló forradalmiság és hagyománytisztelet Makkai Ádám költészetében"). A függelékben Cs. Szabó László, Illyés Gyula,Weöres Sándor és Vas István Makkai Ádámhoz írott leveleit olvashatjuk kéziratos formában.(Legeza Ilona)
CURRICULUM VITAE