Harcoló ügynökök - Kémek háborúja 4. könyv
1942. április 4.-én az USA Haditengerészete Pearl Harborból induló PBY-5-ösén négy utas is tartózkodott, noha a repülőgép jóformán csak postazsákok szállításra szakosodott. Az üzemanyag vészesen fogyott. A pilóta ebben az esetben két dolgot tehet, kidobhat néhány postazsákot, vagy csökkentheti a sebességet. Egyik sem tökéletes megoldás. Ezért a pilóta olyan szegényre vette a keveréket, amiről tudta, hogy nem lenne szabad, aztán 2400 méterről alig 300 méterre ereszkedett. A repülőgép négy utasa közül három kapitány és egy százados volt. A repülőgép csapata eredetileg három kapitányból és egy fregattkapitányból állt, de ez utóbbi szűrét gyorsan kirakták, és helyette egy századost vettek fel, ami rendkívül egyedinek tűnt. A százados bő, mocskos és gyűrött trópusi, fésűsgyapjú egyenruháján a repülősszárnyak mellett a gyalogság keresztbe tett szablyái is ott díszelegtek. A szablyákon egy 26-ost látott, vagyis a tiszt a 26. lovasságnál kellett, hogy szolgáljon. Ezt a lovasságot azonban nem sokkal korábban elkapták és lesöpörték a japánok a Fülöp-szigeteken. A vitának, miszerint ki kerülhet fel a gépre egy tengernagy vetett véget, s azt eredményezte, hogy csak az a kérdés maradt, hogy a százados után ki szállhat fel még a gépre. Az utas majdhogynem végigaludta az utat. A gép farkában készített magának ágyat a postazsákokból, aztán három takarót húzott magára és elaludt. Úgy aludt, ahogy a rendkívül kimerült emberek szoktak. Meg a beteg emberek. A százados szeme borzasztó beesett volt. Noha a pilótának bizonyítéka volt, hogy a százados az ebédjét megette, ahányszor hátrament, a tiszt aludt. Hatalmas, régimódi, első világháborús Colt revolvere ott pihent mellette az egyik postazsákon. Tok nem volt hozzá, ami azt jelentette, hogy a százados a zubbonya alatt hordta a fegyvert a nadrágszíjába dugva. A gép széllel szemben repült, a repülőgép kapitánya ezért kizárólag a pilótára neheztelt, aki újra a gép végébe szökött. A farokban a százados fölé hajolt, és együtt érzően vonta össze a szemöldökét, ahogy a férfi betegnek tűnő arcát és beesett szemét vizsgálta. Megérintette a karját, meg is rázta, de a százados nem mozdult. Aztán megérezte a százados leheletét. A pilóta felnevetet, és keresgélni kezdett a postazsákok között, amíg meg nem találta azt, amit keresett: egy literes skót whiskysüveget, amelyben egy csöpp sem maradt. A pilóta visszaásta a palackot, aztán mosolyogva ment vissza a pilótafülkébe és jelentette, hogy a százados a farokban tökrészeg. Egy óra múlva gép landolt, de nem túl puhán.
Leszállás közben verték fel a századost. A pilóta nem bírt magával és megkérdezte, hogy miért visel a százados két fegyvernem rangjelzését, de csak elutasító morgás volt a válasz. Az igazi válasz helyett elkérte a takarókat, amikbe burkolózva megtette az utat és egy ötcentes érmét lejmolt a pilótától telefonra. Az elkérte a százados utasítását. A pilóta mindössze egyetlen lapot kapott, noha egy egész kötegre számított. Engedett a kísértésnek és beleolvasott.
Amikor a pilóta Douglas MacArthur tábornok aláírásánál tartott, akkor kérdezte meg az ügyeletes tiszt a pilótától, hogy, „az meg kicsoda? Ki az a takarókba burkolt alak?”
A pilóta átadta neki a gyűrött parancsot.
-Atyaisten! -mondta a tiszt, miután elolvasta.
Griffin kötete az újnak számító amerikai hírszerzés titokzatos világába kalauzol bennünket, abba az időbe, amikor még nem létezett a CIA, s az elődje, az OSS legendás főnöke, Bill Vad Donovan patkányirtóval és whiskyvel kúrálta magát és közben egyedül az amerikai elnöknek tartozott felelősséggel és egy akcióra, mondjuk, hogy Spanyolország ne csatlakozzon a tengelyhatalmakhoz,
Donovan csapata ötmillió dollárt kapott, noha tizenkét beosztottja képletesen egy dollár fizetést húzott az amerikai hadseregtől. A kötet nemcsak az amerikai hírszerzés szervezetéről mesél, de akciók némelyikébe is bepillantás enged. A legnagyobb meglepetést az okozta nekem, hogy mekkora tapintat, figyelem, pénz kellett, hogy De Gaulle francia, politikai ellenfeleit, riválisait leszereljék, illetve csatasorba állítsák abban az esetben, ha De Gaulle az amerikaiak számára „kezelhetetlenné” válik.
Kerekes Tamás
Griffin: Kémek háborúja
Gold Book Kiadó