Kleopátra
Gold Book
Debrecen
„Ö a történelem legelvetemültebb asszonya”, ugyanakkor a női erény megtestesítője. A kielégíthetetlen szexuális étvágy jelképe, másrészt az igaz és gyöngéd szerető, aki meghalt a férfiért, akit szeretett. Királyi sarj, akinek bátorságát, nemességét bizonyítja, ugyanakkor megbízhatatlan idegen, kinek kéjvágya és alattomossága egész népét jellemzi. A nép javának elkötelezett szolgája, ki vízvezetékeket épített, de egyben önző zsarnok is, aki rabszolgákat kínzott meg a saját szórakoztatására. Olyan, mint egy pajkos kisgyermek, mégis olyan öreg, mint maga a bűn. Ő VII. Kleopátra, Egyiptom királynője, aki i. e. 30-ban halt meg, egy történelmi alak, akivel kapcsolatban nem sok történelmi adat és tény igazolható. A kötet A nemiségről szól, a monarchiáról, a mazochizmusról, az öngyilkosság etikájáról és a rasszizmus retorikájáról.
Kleopátra legendája számos metamorfózison esett át már a halála óta eltelt kétezer év során. A hozzáadott színes anekdoták árnyékában az unalmas részletek lassacskán megfakultak. A fókusza gyakran áthelyeződött. Erzsébet korának embere számára ez a történet a szenvedélyről és ragaszkodásról szólt, a XVIII. században politikai példázatot láttak benne a XIX. századi romantikusok pedig szexuális erőszakról szóló mesét láttak benne. Amikor a történet cselekményvázlata már többé-kevésbé rögzült, a benne rejlő jelentés még változik. Az 1350-es években alkotó Bocacció szavaival élve „Kleopátra kapzsiságát, kegyetlenségét az egész világ ismerte.” Chaucher szerint-aki alig harminc évvel később alkotott a szűziesség és megrendíthetetlenség mintaképe volt, az első és legjobb azon „erényes nők közt”, akik azzal bizonyították erényüket, hogy meghaltak a szerelemért. A kötet szenzációs kutatómunka eredményeképp mutatja meg, hogy Kleopátra alakja a történelemben milyen politikai érdekek révén változtatta formáját és tartalmát a különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokban
Kerekes Tamás
„Kleopátra okos asszony volt. Több nyelven beszélt, műveltségéről elismeréssel nyilatkoztak. Valójában nagy, görbe orrával és hatalmas szájával nem felelt meg a kor szépségideáljának. Alakja viszont arányos és kecses, mi több, mesterien tudta sminkelni magát.
HirdetésŐ volt az első nő, aki a kozmetika minden trükkjét bevetette céljai érdekében. A férfiakat előkelő, finom modorával, érzéki mozdulataival és gyönyörű hangjával hódította meg.
Történetírók regélik, Kleopátra gyakran vad orgiákat tartott palotájában. Ezek a mulatságok még akkor is zajlottak, amikor már Antoniusszal, a római hadvezérrel folytatott viszonyt. A híres férfi szórakoztatására színházi klubot alapított, amelynek látogatói kifejezetten érzéki előadásokban gyönyörködhettek.
Az éjszakai rendezvényekről persze már akkoriban is rengeteg legenda keringet: a királynő állítólag válogatás nélkül ragadta magához a férfiakat. Különben sem volt válogatós, inkább nagyon is élveteg. Az igazsághoz tartozik, hogy Kleopátra bizonyosan nem élt szent életet, de arra azért ügyelnie kellet, hogy Antonius kegyeit el ne veszítse. Azaz: mindent azért ő sem tehetett meg.
Szeretők, ágyasok
A régi Egyiptomban a királyi család gyermekei egymással házasodtak. Kleopátra is saját öccsei – első testvére korán meghal – felesége lett. Persze a házasság csupán formálisan létezik, mert az igazi ok nem a testvérszerelem, hanem a hatalom megtartása.
Bizonyos források szerint Kleopátra már tizenkét évesen nemi életet élt, kilenc évvel később Julius Caesar, Róma akkori diktátorának volt szeretője. Mégpedig azért, mert a királynő hatalmi harcba keveredett testvéreivel, és sürgősen menekülnie kellett Alexandriából. Rómába ment, egy szőnyegbe csavartatta magát, hogy bejusson Caesarhoz. A nős diktátort hamar levette a lábáról, kapcsolatukból gyermek is született, Caesarion.
A diktátor annyira beleszerelmesedett, hogy szobrot is állíttatott az egyiptomi királynőnek. A nép azonban nem látta szívesen az “idegen szajhát”, a katonák trágár dalokat énekeltek róla. Caesar meggyilkolása után Kleopátra visszatért Egyiptomba. Itt tudta meg, hogy Rómában Antonius vette át a hatalmat.
A hadvezér jóképű férfi, aki imádta a nőket. Kleopátra elhatározta: elcsábítja. A cél érdekében megépíttetett egy különleges bárkát. A luxushajó evezőit ezüsttel vonták be, a fedélzetet arannyal díszítették, a vitorlák bíbor színben pompáztak. A hajón állandóan szólt a zene, a szolgák lengén jártak-keltek, a királynő pedig Vénusznak öltözve készült a csábításra.
Miután a hajó megérkezett Tarsusba, Kleopátra napokig tartó fogadást rendezett a római hadvezér tiszteletére. A férfi nem sokáig tudott ellenállni... A hadvezér azonban nem maradhatott örökké a hajón, mert Rómában kitört a hatalmi harc.
A viszony folytatása
Néhány évvel később Antonius elhagyta feleségét, Octaviát, és visszatért Kleopátrához. Octavia testvére az a bizonyos Octaviánus, aki sógora hűtlensége miatt, hadat üzent Kleopátrának.
Amikor Octavianus csapatai bevonultak Egyiptomba, Kleopátra, három szolgálójával együtt, saját sírboltjába menekült. A sors különös játéka folytán, Antonius azt a hírt kapta, miszerint szerelme öngyilkosságot követett el. A hadvezér erre bánatában tőrrel súlyos sebet ejtett magán.
Már haldoklott, amikor új hírrel érkezett a hírnök: Kleopátra él. A római hadvezér szerelméhez vitette magát, és karjaiban halt meg.
A vég
Octavianus fogságba ejtette az egyiptomi királynőt. Kleopátra őt is megpróbálta elcsábítani, de kivételesen nem sikerült a hódítás. A férfi közölte Kleopátrával, hogy Rómába viteti, ahol rabszolgaként fogják végigvezetni az utcákon, kitéve a gyalázkodó nép indulatainak.
A világ egyik legkülönösebb asszonya ekkor inkább mérgeskígyóval haraptatta meg magát, így vetett véget életének”.(nana.hu)
Egy igen megragadó könyvet tart kezében az olvasó. Hughes-Hallett tudományos hangvételben, mégis könnyeden és folyékonyan ír. ... Lenyűgöző beszámolót ad arról, hogy milyennek látták az egyes generációk Kleopátrát: erényes nőnek, ki eldobta magától az életét; ügyetlen háziasszonynak; buja szeretőnek; hivatásos kurtizánnak; fondorlatos manipulátornak; a végzet asszonyának; Ízisz megtestesülésének vagy épp egyszerűen egy ostoba nőcskének.” – Economist
„A valaha létezett legteljesebb nő, a legnőiesebb nőalak és legkirályibb királynő, kinek személyén érdemes elmélázni, kihez a költők tehetsége sem tudott már mit hozzátenni, és kit az álmodók mindig ott találnak álmaik netovábbján.” – Théophile Gautier
„Zseniális!” – Antonia Fraser, Sunday Times
„Pompás tanulmányában Lucy Hughes-Hallett azt mutatja be, miként változott a korokon keresztül a Kleopátráról alkotott kép az uralkodó nőideálnak, politikailag elfogadott erkölcsiségnek és szexuális neurózisoknak megfelelően. A Kleopátra – Egyiptom királynője a történelem, az álmok és a tévhitek hálójában zseniális és szellemes mű... mely a kitalációról és a meggyőzésről szól. A rettenetes, ugyanakkor felettébb csábító uralkodónőről szőtt legenda már Kleopátra életében kialakult, mindezek ellenére mégis mindanynyian szeretjük őt.” – Observer
„A gaz csábító, kiért a férfiak a lelküket is eladnák. Lucy Hughes-Hallett példás átértékelő művében épp ezt a képzetet veti el rövid úton... A könyv gyakorlatilag azt járja körbe, hogy miként tolták félre az igazi Kleopátra történetét egészen más
- gyakran egyenesen pornográf – történetek kedvéért. ... E könyv szerzője ugyanilyen metsző éleslátással kezeli a témát, és eközben reflektorfénybe állítja a férfiak erotikus fantáziáinak két évezredét.” – Joan Smith, New Statesman
„Kiemelkedően szórakoztató és gondolatébresztő mű, ... mely ugyanakkor lenyűgöző és humoros is egyben. ... Minden Antoniusnak el kellene olvasnia.” – T. L.