2011. 04. 19.
A tudomány világfóruma
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

A könyv 12 világhírű tudós és tudománypolitikus gondolatait, véleményét foglalja össze a tudomány és a társadalom viszonyáról. A kötet a World Science Forum 2009 rendezvényére jelent meg külön-külön kiadásban angol és magyar nyelven.  

A kötetnek hídképző szerepet szán a tudós a 21. századról

Tinta Kiadó

www.tintakiado.hu

info@tintakiado.hu

 

Szemenyei István (főszerkesztő): 12 tudós a 21. századról

 

__

Az interjúra felkért személyek listájára kiemelkedő személyiségek, Nobel-díjasok, nagy befolyású nemzetközi tudománypolitikusok mellett, a világ élvonalába tartozó magyar és magyar származású tudósok kerültek fel.  

Az interjúk kérdései alapvetően korunk fő kihívásait érintik, és arra keresnek válaszokat, hogy mi lehet a tudomány szerepe azok megoldásában, általában véve és külön is, az adott tudományterületen. A kérdéseket a főszerkesztő és a szerkesztői munkacsoport tagjai állították össze. Az interjúkat neves hazai tudományos újságírók, illetve magyar tudósok készítették, a bázist a Természet Világa munkatársai jelentették.  

Az interjúra a tudósokat Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia, egyben a WSF elnöke kérte fel, aki a könyv előszavát is jegyzi. 

 

A kötet a Tudomány Világfóruma - World Science Forum 2009. évi rendezvényére jelent meg, és minden ízében méltó hozzá - csak felsőfokú pozitív jelzőkkel minősíthető.
A 21. század hajnalára a világot formáló nagy erők - tudomány, technológia, globalizáció, a nagy közösségi infrastruktúrák, s különösen a modern infokommunikáció - rohamos előrelépései hatására úgy felgyorsultak a változások a gazdasági és politikai világrendben, hogy lehetetlen megbízható átfogó előrejelzést készíteni a távolabbi jövő alakulásáról.
Annál is izgalmasabb, hogy nagynevű tudósok mit tudnak nekünk erről mondani. Itt szinte kivétel nélkül az ilyesfajta véleményeknek és előrejelzéseknek a legjavát kapjuk: kiváló tudósok a saját szakterületükről mondják el, hogy az mivel és hogyan járul hozzá a 21. század alakulásához, s ebben melyek a legfontosabb kutatási feladatok.
Egy-két nyilatkozónál ugyan pár mondatban megjelenik a vezércikkek hangvétele, de ettől eltekintve mindegyikük a tudomány és a 21. század világa találkozásának, közös alakulásának arról a területéről beszél, amelyet illetően a legtöbbet tudók, az igazi elhivatottak egyike. Az itt előadottak révén tehát valóban óriások vállára állva nézhetünk a jövőbe.
A kötet felnőttként, azaz az új korszak által teremtett lehetőségek okos felhasználójaként tekinti az olvasót. Számos szakmai fogalom, utalás szerepel benne, amelyhez sokaknak magyarázatra lesz szükségük. A fejlődés mai szintjén már tökéletesen helyénvaló feltételezni, hogy akiket érdekelnek az itt kifejtettek, azok képesek megkeresni maguknak a magyarázatot, s hajlandóak is erre, hiszen a keresés során is újabb tudáshoz jutnak.

A legjobb méltatása e karcsú, 132 oldalas kötetnek, ha elmondjuk, kik adnak benne összegzést a tudományáguk helyzetéről, s a jövőképükről. Íme: • Werner Arber Nobel-díjas biokémikus, genetikus, az 1931-ben alapított, jelenleg 117 nemzeti tudományos testületet és 30 nemzetközi tudományos uniót összefogó Tudomány Nemzetközi Tanácsa (International Council for Science, ICSU) korábbi elnöke • Barabási Albert-László fizikus, a Northeastern Egyetem (USA) Komplex Hálózatok Kutatóközpontjának igazgatója, a hálózatok modern rendszertechnikájának egyik úttörője. Híres műve a Behálózva - l. MISZ Hírlevél 2004/2. sz. • Catherine Bréchignac, fizikus, az ICSU elnöke, a Francia Nemzeti Kutatási Központ elnöke • Catherine Cesarsky, asztrofizikus, a Nemzetközi Csillagászati Unió korábbi elnöke, a francia kormány energiaügyi főbiztosa • Csíkszentmihályi Mihály, pszichológus, egyetemi professzor (USA) - l. Howard Gardner, Csíkszentmihályi Mihály, William Damon: Jó munka - Amikor a kiválóság és az etika találkozik (MISZ Hírlevél, 2009/12. sz.) • Mohamed H. A. Hassan, fizikus, a Fejlődő Világ Tudományos Akadémiájának ügyvezető igazgatója, az Afrikai Tudományos Akadémia elnöke • Rolf-Dieter Heuer, fizikus, az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) főigazgatója • Lovász László, matematikus, az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke • Lu Yongxiang, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, az Országos Népi gyűlés alelnöke • Erwin Neher, Nobel-díjas agykutató, Max-Planck Társaság Biofizikai és Kémiai Intézete • Pavlics Ferenc, mérnök, az Apolló Program (USA) Holdautójának tervezője és főkonstruktőre • Ahmed H. Zewal, kémiai Nobel-díjas, a California Institute of Technology kémia- és fizikaprofesszora - A fáraók földjének Nobel-díjasa c. önéletrajzáról l. MISZ Hírlevél 2009/15. sz.

A világot sújtó válság miatt különösen fontos kérdés, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat. A közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy a tudomány elengedhetetlen része az életünknek. A tudományos eredmények jóvoltából létrejött javak nélkül világunkban szinte napok alatt súlyos gondok merülnének fel - mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a világfórum előtt rendezett sajtótájékoztatón. A világ legjelentősebb nemzetközi tudományos fórumainak főszervezői is Budapesten számolnak be az általuk rendezett események főbb eredményeiről, tanulságairól. Az államfői panel résztvevői környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.

Az idei Tudomány Világfórumának (World Science Forum, WSF) egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen a világ két legrangosabb tudományos folyóirata, a Science és a Nature főszerkesztői is részt vesznek. Bruce Alberts és Philip Campbell mellett Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű magyar származású pszichológus tart előadást. A Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezik meg a Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért című tematikus szekciót.

Origo.hu

A rendezvénysorozat előestéjén a G-77 csoport, az ENSZ legnagyobb, a harmadik világot képviselő kormányközi szervezetének csúcstalálkozója zajlik az MTA-n. Afganisztán, Algéria, Argentína, Brazília, Costa Rica, Egyiptom, Elefántcsontpart, El Salvador, Gabon, Gambia, Kenya, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kuvait, Laosz, Libanon, Madagaszkár, Marokkó, Namíbia, Omán, Pakisztán, Szíria, Tunézia, Uruguay és Zimbabwe tudományos minisztériumainak vezetői és kormányképviselői kezdtek tanácskozást szerdán a tudományfinanszírozás és -szervezés legfontosabb kérdéseiről. A harmadik világ tudományos vezetői az államnak a kutatásfejlesztésben betöltött szerepéről, illetve annak jelentőségéről és lehetőségeiről cserélnek véleményt.

A miniszterek megalapítják a COSTIS elnevezésű új szervezetet is (Consortium on Science, Technology and Innovation for the South, vagyis a Déli Államok Tudományos, Technológiai és Innovációs Konzorciuma). A COSTIS célja a tudományos, technológiai és innovációs együttműködés fellendítése a mára már 130 résztvevő állam között.

A WSF sajtótájékoztatóján mutatták be a 12 tudós a 21. századról című könyvet, amelynek központi témája a tudomány és a társadalom viszonya. Az interjúkötetben felkért tudósok között Nobel-díjasok, befolyásos nemzetközi tudománypolitikusok mellett a világ élvonalába tartozó magyar és magyar származású tudósok is szerepelnek. A szerkesztők arra keresik a választ, hogy mi lehet a tudomány szerepe korunk fő kihívásainak leküzdésében általában, illetve egy-egy adott tudományterületen. A kötetben megszólaló tudósok között szerepel többek között Werner Arber orvosi Nobel-díjas svájci genetikus, az ICSU korábbi elnöke, Barabási Albert-László [2] hálózatkutató, Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, Rolf-Dieter Heuer részecskefizikus, az Európai Részecskefizikai Kutatóintézet (CERN) főigazgatója és Lovász László [3] Wolf-díjas, Széchenyi Nagydíjas, Bolyai-díjas matematikus, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke.

Index.hu

 

 

 


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés