A magyar királyok és uralkodók
ÁRPÁD ÉS GÉZA FEJEDELMEK /MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK
Tihanyi István
A sorozat lehet az idei Könyvhét egyik legnagyobb nyertese
Egy nép, mely holtan sem akart az ellenség fogságába kerülni
A magyar
Imára- Kerekes Tamás
Mérföldkő a magyar történetírás és ismeretterjesztés történetében és népszerűsítésében
Nem kell a megvásárlásához még könyvesbolt sem, megvehetjük az újságosunknál is.
Tihanyi úr példaértékű könyve egyformán elemzi a kül- és belpolitikai viszonyokat és a lelki tényezőket is. A hihetetlen tudás igazi szellemi ínyencségeket kínál. Pl. akkor, amikor a szerző arról ír, hogy kezdetben a nyestprém volt a hivatalos "pénznem", s ebből ered egyik szomszédunk, a horvát, mai napig használt pénznemének neve is, és másik szomszédunkkal, a szlovákkal is mértéktartóan bánik, ahol bizonyítottnak véli a szlovák álláspontot, azt elismeri, ahol nem, akkor érvel. De az is rokonszenves, hogy a szerző nem ölti fel a mindentudó mágikus sapkáját. Több helyen kitér arra, hogy sok még a tisztázatlan kérdés. Az biztos, hogy Drakula ide, vagy oda, vérivásban megelőztük a románokat (vérszerződés).
Az is, hogy a Kazár Birodalomhoz való tartozásunk azt is jelentette egyben, hogy a magyarok felvették a Kazár Kaganátus zsidó államvallását, tehát előbb voltunk zsidók, mint keresztények, és ehhez képest kismiska, hogy Géza papucsférj volt-e, vagy nem, mint ahogy az is, hogy elég gazdagnak tartotta magát, hogy pogány is legyen, meg keresztény is. Üdítő olvasmányosság keveredik történészi elfogulatlansággal. Tipográfiailag kitűnő munka, remek illusztrációkkal, az olvasmányos részek külön, más színnel kiemelve, remekmű, mondhatom.
A könyv szakít a finnugor elmélettel és számos téren tabukat döntöget.
A kiadó
A könyvsorozat első kötete még nem királyokról szól. Érinti a magyar nép múltjának számos kérdőjelet felvető kezdeteit, a vándorlásokat, a letelepedést. Megismertet első, már név szerint emlegetett fejedelmünkkel, Álmossal, majd fiával, Árpád vezérrel, aki a honfoglalással behozta népünket a Kárpát-medencébe. Számba vesszük Árpád kevéssé ismert utódait, végül elérkezünk Gézához, Szent István apjához, aki még szintén "csak" fejedelem volt, de sokkal többet tett a jövendő magyar állam megalapításáért, mint az a köztudatban él.
Már a bevezető cím is izgalmas: A múlt tévelygő lovagjai. Alatta: Kik voltak őseink? Azonnal közli, hogy nem tudja minden kétséget kizáróan, kik voltak a magyarok ősei és honnan indultak el Nyugat felé. Lehet, hogy az említett forrásmunkák alapján Tihanyi István valóban nem tudja, pedig az utóbbi évtized fiatal kutatói - megerősítve mestereik kiváló gondolatait - kellő módon alátámasztották a magyar etnikum származását.
"Őseink keletről vándoroltak nyugatra, feltehetően nem önszántukból, hanem különféle más népek helyváltoztatása miatt, végső soron több ezer évig tartó, erőteljes nyomás, időszakos lökések hatására."
Tihanyi tudása szerint a magyarok eredetét kutató ásatásokra "jobbára csak Uráltól nyugatra, azaz már a legszélesebben értelmezett Európában" került sor.
A hatalmas füves pusztákon a hír majdnem úgy terjedt, mint egy rosszabb interneten. Pontosan tudták, hová mennek, tudták, hogy előttük már saját etnikumukhoz tartozó népek telepedtek le a Kárpát-medencében. Mindig szervezetten és tudatosan vonultak, másképp nem tartották volna őket híresen jó katonáknak, mondhatni harcművészeknek.
"A magyar fékezhetetlen, renitens nép lehetett már akkor is. A magyar akaratos fajta volt előbb is, és ha éppen nem zajlott háború, akkor egymással civakodtak a szomszédok is, hát még a más és más nemzetségek tagjai, férfiak és nők."
Megjegyzendő, hogy a magyarok átlagéletkora egyáltalán nem volt alacsonyabb, mint minden más európai népé. Álmos, Árpád, István öreg kort élt meg és mások is, ha nem estek el időnek előtte. A következő fejezet címe "Árpád színre lép. Álmos utáni örökségét a vezérségre (fejedelemségre) nem vonja ugyan kétségbe, . A honfoglalás (895-896-ban) már Árpád fejedelemsége alatt zajlott le. Árpád tudta, hogy a vándorlás végcélja a Kárpát-medencében van, hiszen eleiket követve ide indultak, itt van az utolsó valódi eurázsiai sztyep, a Nagyalföld, ami életmódjukhoz szükséges volt. Árpád megtelepedéséről Tihanyi így vélekedik: "Nem mintha annyival okosabb lett volna a többi magyarnál, hanem mert ő volt a vezér. Nyilván alacsony és erős férfi volt, mint az akkori magyarok túlnyomó többsége. Lehet, hogy kicsit „karikalábú” volt. talán az arcán még viselt ázsiai vonásokat: kiugró járomcsontot, mandulaszemet." .fontos volt az öröklődés szokásrendje, és a vezetőnek azt a képessége, hogy egy kézben tartsa a döntő információkat
A kötet utolsó fejezete "Géza, az ismeretlen" címmel indul, mert "kétszáz évvel később mit is tudhattak egy olyan emberről, aki nem is volt király, csak fejedelem, akit külföldön igen kevéssé ismertek, itthon pedig nem sok nyoma maradt működésének.": "A Géza névalakot eleve egy tévedés, egy félreértés szülte" - hivatkozik Kristó Gyulára és Makk Ferencre. Utóbbiak szerint a XIX. században olvasták rosszul a névformát és attól kezdve a Géza-név meggyökeresedett a Gyeücsa helyett. " Hogy milyen gondjai vannak Géza fejedelemmel? Talán, hogy az államalapításhoz szükséges feltételeket ő teremtette meg, és István fi a folytatta. Hogy megértette, Európában stabil helyzetet teremteni csak a nyugati típusú kereszténység felvételével lehet. Felesége, Sarolta és ő maga is megkeresztelkedett. A keresztségben az István nevet vette fel. Pénzt veretett, amelyen őt István királynak nevezik. Az ő fia veszi feleségül a bajor Gizella hercegnőt, és folytathatnánk. Géza egyes történészek szerint nagyságban és nemzeti stratégiában igen közel állt fiához, Istvánhoz.
"Nagy fába vágta fejszéjét a Duna International Könyvkiadó: 26 kötetes, "Magyar királyok és Uralkodók" sorozattal közreadja az összes magyar király és fejedelem történetét a kezdetektől az utolsó Habsburg uralkodóig. Nem száraz történelemkönyvekről, hanem izgalmas, könnyed stílusú olvasmányról van szó.
- Annyira, hogy ez az egyik legfontosabb törekvésünk: közérthető legyen, nagyon olvasmányos legyen, és a történelmi eseményeket követve tényszerű is legyen. Ugyanakkor életszagú legyen. Így megelevenedik az akkori világ, és így ismerjük meg a történelmi személyiségeket kapcsolatrendszerükkel, erényeikkel és hibáikkal együtt. De ezzel közösen küzdöttünk meg, a szerző, Tihanyi István és mi, a kiadó - foglalja össze Baráz Miklós, a kiadó igazgatója és Sipos Attila, a kiadó főszerkesztője.
Az Árpád és Géza fejedelmek című kötet a sorozat nyitó darabja.
- Ködös múltba vész a honfoglaló magyarság históriája. Nem tudjuk, hogyan éltek, milyen szervezettség fogta össze a nemzetségeket, törzseket. De megtudni a könyvből, hogy például Gézából hatvanéves korára papucsférj lett, felesége, úgy tűnik, korabeli amazonként nemcsak az országon, hanem rajta is keményen uralkodott. Ami pedig a legendás kalandozásokat:
a magyar lovasokat korabeli bérharcosokként használták tőlünk nyugatra. - Amikor például a kortárs német fejedelem valamely konfliktusát meg akarta oldani, számíthatott a magyar lovasokra, azok aztán elég jól meg is oldották.
Új, eddig kevésbé ismert információ a kereszténység felvételével kapcsolatos: - Tény, hogy nem István vezette be a kereszténységet Magyarországon. Meglehet, Géza erőszakosabb volt bizonyos értelemben István királynál. De mert István lett szentté avatva, és nem Géza, s Istvánt koronázták meg, nyilvánvalóan ez úgy ment át a köztudatba, hogy István tette le a keresztény állam alapjait... Ugyancsak tény, hogy Istvánról, halálát követően harminc-negyven évvel később olyan legendák születnek, melyek csak részben igazak. Ő lett a jó király, ő az, aki mindent megtesz a népért... pedig hát ő is erőszakkal terjesztette a kereszténységet, viszont belőle szentet kellett később csinálni politikai okokból. Ezért aztán átírták egy kicsit a történelmet.
Különösképpen színesítik a kötetet a kis keretesek, ahol olyan történeteket lehet olvasni, melyek a mondákhoz hasonlóan érdekesek, ám azokkal szemben, igazak, és a korabeli metszetek, tárgyfotók mellett pedig László János légi-felvételei is gazdagon illusztrálják a kötetet."
Fontos: a könyveket nem a könyvesboltokban, hanem az újságárusoknál kell keresni!
Kerekes Tamás