William Gibson Árnyvilág
Metropolis Média Kiadó
Gibson
olyan költő, aki prózában alkot és
a “dolgok újrarendezésének művésze”
Gáspár András)
A fanyalgóknak üzenem (Kerekes Tamás):
Egy doktori fokozatot szerző görény nem feltétlenül szagtekintély
(Kerekes Tamás)
Árnyvilág (2007)
Már kissé a jelen
A cyberpunk atyja, azaz az előzmény:
Dr. Timothy Leary a kormányzóválasztásokon Ronald Reagan ellenfele volt –
az a „roppant szórakoztató ember” – mondja Leary –
mi lett volna, ha nyer?
A Harvard pszichológia- professzorakén Timoththy Leary LSD-vel kísérletezett: a szert előbb betiltották, majd fogyasztóit üldözték. Leary végül két szál marihuánás cigaretta birtoklásáért került börtönbe, ahonnan megszökött, később majd Pakisztánban kapják el amerikai ügynökök, és újra lecsukták. Szabadulása után fedezte fel a világhálót és vált hálózati guruvá. Farmjára ezren sereglettek, személyes barátjának tudhatta a hippi korszak nagyjait: Allen Ginsberget, Ken Keselyt, Allan Watts-ot.
A Nemzeti Drogmegelőzési Tanács szomorúságára Beverly Hills-ben, hetvenöt éves korában halt meg prosztatarákban – hamvait nemrég lőtték ki a világűrbe. Leary klasszul írt, jó vitapartner volt és az sem rajta múlt, hogy a lizergilsav nem kreált új vallást, mint ahogy ő azt hitte.
Rendkívül hamar felismerte a számítógépek által kreált közös cybertér szerepét és az informatikai szabadság egyik első apostola is volt.
Hollis Henry, az egykori Curfew rockbanda újságíróvá avanzsált ex-énekesnője munkalehetőséget kap egy indulás előtt álló, trendinek ígérkező életmódmagazintól. Első feladata Los Angelesbe szólítja, ahol a virtuális valóságot és a műholdas helymeghatározó technikát ötvöző, újfajta képzőművészetről kell anyagot gyűjtenie. Hollis azonban hamarosan egy sokkal veszedelmesebb történet kellős közepén találja magát.
Eközben az Államok másik felén, Manhattan mélyén Tito, egy patinás kínai-kubai bűnözőklán csempészetben, városi akadályfutásban és a misztikus afro-karibi santería-kultuszban egyaránt jártas, fiatal tagja családi utasításra iPodokat kézbesít egy titokzatos öregembernek. A furcsa megbízás azonban nem csak benne kelt megválaszolatlan kérdéseket. Tevékenysége és főként kapcsolatai nyomát egy ködös szervezet jól kiképzett ügynöke követi, az igazi célpont azonban valószínűleg nem Tito, hanem valaki más...
A világ szállítmányozási útvonalain ezalatt hol felbukkan, hol eltűnik egy teherkonténer, sehol nem állapodva meg elegendő ideig ahhoz, hogy valaki rátehesse a kezét..
A Neurománc és A holnap tegnapja kultikus írójának új regénye technothriller a javából, s egyúttal riasztó képet fest paranoiás, részekre szakadt, posztmodern világunkról. Igazi csemege az igényes olvasónak, profi módon ötvözi a kortárs széppróza és a zsánerirodalom legvonzóbb tulajdonságait.
,,A szerethető karakterek, a pörgős akciójelenetek és a szerző jellegzetes metaforikus nyelvezete egyik legjobbjává teszik ezt a kötetet."
- Publishers Weekly
"Az utóbbi néhány évtized talán legfontosabb írója."
- The Guardian
,,Az író, aki a banálisból megdöbbentően és teljesen más egészt képes elővarázsolni"
- The Washington Post Book World
,,Gibson ezúttal sem rejti véka alá meggyőződését, hogy az általunk létrehozott technológia fejlődése elkerülhetetlenül meghaladja majd az emberét."
- Entertainment Weekly
A kiadó
Árnyvilág
Techno kémregény?
. Névtelenségbe burkolózó szervezetek és hatalmasságok mozgatják a háttérből a szálakat, alig-alig bújnak ki a fényre árnyvilágukból. A regény főszereplői – mind a három – szürke gyalog csak a sakkjátszmában, nem uraik saját sorsuknak. Az ő párhuzamosan futó történeteiken keresztül bontakozik ki a regény:
Hollis Henry, egykori rockzenész, most független újságírónő, aki a Trendvadászból már ismert Hubertus Bigend multimilliárdos megbízásából nyomoz Bobby Chombo, egy újszerű művészeti ág, a GPS hálót felhasználó ún. lokatív művészet technikai hátterét biztosító guru után, aki holografikusan képes megjeleníteni pl. Francis Scott Fitzgerald szívrohamát (Kerekes Tamás)
Tito, egy kínai-kubai alvilági család fiatal tagja, aki időről időre egy titokzatos öregembernek szállít le adatokkal feltöltött iPodokat, és akinek „szisztyémája” az utcai futás és a karibi vallás különös elegye.
Valamint Milgrim, egy gyógyszerfüggő junkie, akit egy meg nem nevezett szervezet ügynöke tart fogságban, feladata az ügynök által elfogott, volapük nyelven közvetített üzenetek lefordítása .Az, hogy mindhárom főszereplő csak sodródik a történetben, nem válik előnyére a kötetnek. Izgalom és kíváncsiság helyett csak egyfajta beletörődő várakozással haladtam a vége felé, amely elkerülhetetlennek tűnt, sőt, kis túlzással függetlennek szereplőink cselekedeteitől. Milgrim szerepe különösen felesleges volt, az első pár oldalt követően nem volt szerepe a történetben, csak fogvatartójának szerepeltetése okán maradhatott meg ez a szál. Amely szálat egyébként a szerkesztőnek még idejekorán, szívfájdalom nélkül ki kellett volna húzatnia Gibsonnal.
Mintha Gibson nem érezné otthon magát jelenünkben.
Ezt az érzetet erősíti az az izzadtságszagú törekvés, hogy Gibson minden kétkedést kizáróan beleerőltesse a történetet a mi saját, valós világunkba. Míg a Neurománcban fikciós, ono-sendai gyártmányú eszközökkel dolgoztak, az Árnyvilágban mindenkinek PowerBookja van, iPodja és Paul Stuart kabátja.
A bevezetőben említettekre visszautalva: Gibson megérkezett a jelenünkbe, de sajnos úgy tűnik, hogy ebben a világban ő csak vakon botorkál; közel sem tud olyan fantasztikus illúziót teremteni, mint bibliaként tisztelt cyberpunk regényeiben.
Fontos azonban tudnunk, hogy az Árnyvilág figuráinak története itt nem ér véget, a Blue Ant (vagy Bigend) trilógiát a Zero History zárja majd le. Másfelől a kötet kinyilatkoztatottan NEM is SF, azért Metropolis könyv.
A jelenleg kialakuló új irányzat a város és az emberi lélek kölcsönhatásait vizsgálja, Gibsonnál pedig különféle technobigyók segítségével az emberek a város egyes pontjain „átkapcsolnak” a való világra rávetített és érzékelhetővé tett digitális adatokra.
A megszokott időbeni és térbeli távolság, az észveszejtő technikai fejlettség helyett Gibson az általunk is ismert kütyükkel és a rajtunk is átfolyó információfolyammal való visszaélésre fókuszál az Árnyvilágban, ezzel megmutatva, hogy az internet segítségével hogyan mosódnak el egységes önazonosságunk körvonalai.(ekultura.hu)
Összeállította: Kerekes Tamás
