Avarisz urai

David Rohl

Gold Book Kiadó

Derecen

A nyugati civilizáció legendás eredetének feltárása

Az Avarisz urai az ókori Görögország legendás hőskorának világába repít minket:
- Fény derül Egyiptom megszállói, a rejtélyes hükszoszok származására?
- Kiderül, hogy egy görög szárazföldről származó pelaszg hercegnő azonos Egyiptom egyik legnagyobb királynéjával?
- Bebizonyosodik, hogy a görög „sötétkor” csupán a helytelenül összeállított kronológia képzeletbeli szüleménye?
- Agamemnón trójai háborúja megfelelő régészeti kontextusba kerül?
- Homérosz Iliásza eposzhoz méltó történelmi keretet kap?
- Ismét bebizonyosodik, hogy a trójai hős, Aeneas volt a római civilizáció alapítója?

Az Avarisz urai egy utazás, aminek célja a nyugati világ legendás gyökereinek felkutatása.
Történetünk egy kis sziklasírban veszi kezdetét a Jordán völgyében, Jerikó elhagyatott romjai között. Innen indul a Földközi-tenger vidékének ókori országait és régészeti lelőhelyeit átívelő eposzi felfedezőutunk. Mire Józsua Jerikójától eljutunk Romulus Rómájáig, feltárul a kereszténység előtti múltunk valódi krónikája és olyan rendkívüli történelmi kép áll össze, amilyenről a tudósok korábban nem is álmodtak.
Úgy tűnik, az ókori Görögország és Róma irodalmát átható nyugati eposzok legendái valós történelmi alakok hőstettein és megtörtént eseményeken alapulnak. A bronzba öltözött harcosok hőskora valóban létezett, utolsó képviselőik Trója falainál harcoltak, miként Homérosz Iliászában áll.
A középső bronzkor kezdetén – kétezer évvel azelőtt, hogy Julius Caesart a római szenátusban meggyilkolták – új nép bukkant fel a történelem színpadán, és csatlakozott Mezopotámia és Egyiptom nagy civilizációihoz. Ezek az indoeurópai nyelvet beszélő harcos törzsek harci kocsikon érkeztek az északi hegyekből és síkságokról. Belőlük lettek később a hettiták, Mitanni árja királyai, és az Indus védikus hősei, a későbbi görög, perzsa és római birodalmak alapítói. Hőseiknek és hősnőiknek se szeri, se száma.  Argosz mitikus királya, Inakhosz; lánya, a gyönyörű Ió hercegnő, aki egy egyiptomi fáraó felesége lett. Danaosz, a hükszosz uralkodó, annak a mükénéi dinasztiának az alapítója, ami az Agamemnón baljós csillagzat alatt indított trójai háborúja idején érte el hatalmi csúcspontját. Kadmosz, aki elhozta nyugatra az írás tudományát; a krétai Minósz, Knosszosz felséges királya, a Labirintus építtetője; Mopszosz, a harcos és tudós, aki III. Ramszesz idején hatalmas görög,  filiszteus és anatóliai sereg élén Levantéba masírozott és vakmerő kísérletet tett Egyiptom elfoglalására. Róluk és számos társukról ma már legendák szólnak, az Avarisz urai oldalain azonban kiderül, hogy ezek a hősök ősi múltunk hús-vér történelmi alakjai voltak.


A SZERZŐ

David Rohl három sikerkönyv szerzője: Fáraók és királyok: A Biblia – a mítosztól a történelemig, Legendás civilizációk és Az elveszett testamentum: Az Éden kertjétől a fogságig – A Biblia népének ötezer éves történelme. Ezt a három kötetet kilenc különböző nyelvre fordították le. Az ő nevéhez kötődik a Fáraók és királyok című nemzetközileg elismert televíziós sorozat, valamint az Éden nyomában című dokumentumfilm. Jelenleg az utolsó simításokat végzi egy újabb régészéti sorozaton, ami Az egyiptomi teremtéstörténet címet viseli, és az egyiptomi civilizáció gyökereit kutatja. David a Keleti-sivatag terepfelmérését végző kutatócsoport igazgatója, amely az egyiptomi sivatagi sziklarajzok dokumentálását végzi a Nílus-völgy és a Vörös-tenger közötti területen. Ő a fő szervezője az Egyesült Királyságban és Egyiptomban megrendezett „Legenda-konferenciáknak”, és a világon mindenfelé tart előadásokat. David emellett kitűnő zenész, zeneszerző és zenei producer, a közelmúltban több televíziós dokumentumfilm-sorozathoz írt zenét.

Az új kronológia elméletét parázs viták kísérik mind a nyomtatott sajtóban, mind pedig a világhálón. David Rohl történelmi kutatásaival és zenei pályafutásával jelenleg több mint százezer internetes honlap foglalkozik.

Aki az ásót fogta: Jánosi Péter

• 1981-1988: egyiptológiai, történelmi és őstörténeti tanulmányok a Bécsi Egyetemen
• 1986: tanulmányok a berlini egyiptológiai intézetben
• 1987: tanulmányok a heidelbergi egyiptológiai intézetben
• 1988: az egyiptológia tudományának Ph.D. fokozata a Bécsi Egyetemen
• 1988-1989: az Osztrák Tudományos Akadémia kutatási asszisztense
• 1989-2001: a Bécsi Egyetem egyiptológiai intézetének tudományos munkatársa
• 2001: habilitáció a Bécsi Egyetemen
• 2006-2007: J. Clawson Mills munkatársa a Metropolitan Museum of Art egyiptomi művészet részlegében, New Yorkban^[2]

Aki meg lapátolt:

David M. Rohl (Manchester, 1950. szeptember 12.) brit egyiptológus, az Institute for the Study of Interdisciplinary Sciences (ISIS) volt igazgatója. Az 1980-as évek elejétől az ókori Egyiptom és Izrael kronológiai viszonyainak újragondolásával, új periodizáció és időrend felállításával foglalkozik. Jelenleg a spanyolországi Marina Alta városában él és dolgozik.

Élete és munkássága]

Nyilvános szereplését 1968-ban egy rockzenekarban kezdte, amelynek Sign of Life volt a neve, később pedig Ankh. 1970-ben elvégezte az Institute of Incorporated Photographers fotográfusi szakát, majd új rockzenekart alapított, a Mandalaband nevűt, ami 1975-ben és 1978-ban két albumot is megjelentetett. 1974-től hangmérnökként dogozott.

Az ISIS 1985-ös alapításakor annak első igazgatója lett, a következő évtől a Journal of the Ancient Chronology Forum szerkesztője. 1988 és 1990 között szerezte meg egyiptológusi diplomáját a londoni University College-ben. Disszertációjának témája az egyiptomi Harmadik Átmeneti Kor kronológiájának felülvizsgálatáról szólt. Elnöke lett a Sussex Egyiptológiai Társaságnak (SES), és szerkesztője az Eastern Desert Survey Riportnak. 1990-től az egyiptomi keleti sivatag régészeti felmérésének vezetője. 1995-ben jelent meg a Fáraók és királyok című könyve, amely egy csapásra ismertté tette a nevét régészkörökben is, és a szélesebb érdeklődők körében is.

Ebben a könyvében a Közel-Kelet új kronológiai rendszerét javasolja bőséges indoklással. Az egyiptológusok körében nem elfogadott az álláspontja, bár új szemléletmódja már most érezhető lassú változásokat hozott az egyiptológia tudományába. Ezek közé tartozik, hogy ma már kevesen gondolják komolyan a bibliai Sisák király és az egyiptomi I. Sesonk azonosítását. Már korábban is biztosak voltak az egyiptológusok abban, hogy az egyiptomi harmadik átmeneti kor néven nevezett korszak egyes uralkodóházai egyidőben trónoltak, de annak mértéke erősen vitatott. Rohl sokkal nagyobb átfedést tesz fel, mint azt korábban gondolták.

Bibliográfia ]

• Fáraók és királyok: A Biblia - mítosz és valóság (1995)
• Legend: The Genesis of Civilization (1998)
• The Lost Testament: From Eden to Exile - The Five-Thousand-Year history of the People of the Bible (2003)
• The Lords of Avaris: Uncovering the Legendary Origins of Western Civilization (2007)
• Aki meg mindezt öszveszette, teremtette, búráját neki

Kerekes Tamás